A cikkben rávilágítunk tehát az optimális páratartalom fontosságára, emellett pedig az asztmás tünetek enyhítésére szolgáló egyéb tényezőket is górcső alá vesszük.

Milyen tünetekkel jár együtt az asztma?

Aki ébredt már fel éjnek évadján asztmás tüneteket produkálva, az pontosan tudja, milyen kellemetlen jelenségről is van szó. Sőt, nyugodtan hívhatjuk rémálomszerű állapotnak is. Merthogy a szűnni nem akaró köhögés csak a kezdet, a jelenség lehet sokkal rosszabb is.

Asztmában szenvedve sajnos a légzés gyakran megrövidül, kellemetlen szorító érzést tapasztalunk a mellkasunkon. Minden egyes lélegzetvétel nehézkesen megy csak, közben pedig sípoló hangot adunk ki.

Az asztma nem játék, ezért a benne érintettek számára mindig gondoskodni kell a megfelelő minőségű és mennyiségű levegőről.

Az allergiás, valamint a terheléses asztma sajátosságai

Az asztmás tünetek alapvetően kétféle indokra is visszavezethetők. A terheléses asztma kiváltó okat a testet érő fizikai megterhelés. Tipikus példa a jelenségre, amikor valaki testedzés vagy futás közben egyszer csak nehezen kap levegőt.

Ehhez társul még a mellkas tájékán tapasztalt szorító érzés, a légzéssel együtt járó sípoló hang, és persze az összes lélegzetvétel során tapasztalt nehézség. A terheléses típus mellett a másik gyakori kiváltó oknak az allergének számítanak.

Ilyenkor tehát nem a szervezetet érő erőteljes fizikai megterhelés, hanem többek között pollenek, gombafélék, vagy poratka váltja ki az asztmás reakciót.

Egy asztmás beteg számára kulcsfontosságú a megfelelő minőségű levegő a lakásban

Az asztmára jellemző tüneteket fentebb már taglaltuk. Teljes mértékben érthető tehát, hogy a benne érintettek lehetőség szerint igyekeznek kerülni a jelenség megtapasztalását. Különösen az alvás során felmerülő asztmás tünetek okozzák a legtöbb kellemetlenséget.

Egy asztmában érintett családtag számára tehát létkérdés, hogy elegendő mennyiségű és minőségű, tiszta levegő álljon rendelkezésre. Amennyiben a lakásban uralkodó feltételek jelenleg nem adottak, akkor meg kell őket teremteni.

Kulcskérdésnek számít példának okáért a rendszeres szellőztetés. Alsó hangon is célszerű kitárni tehát az ablakokat néhány perc erejéig minden reggel és este, hogy az odabent elhasználódott levegő helyére frissebb érkezhessen.

Az otthonunkban uralkodó ideális páratartalom javasolt szintje

A lakásban tartózkodók számára a túlzottan párátlan, valamint a túlságosan párás levegő egyaránt ártalmas lehet. Előbbinél rövid időn belül kiszáradhatnak a nyálkahártyák, aminek a következtében kellemetlen köhögésre lehet számítani.

A tartósan párás környezet pedig a penész és gombafélék melegágyának számít, melyeknek a megjelenése akár középtávon is allergiás reakciókat válthat ki. Kulcsfontosságú tehát a beltéren uralkodó páratartalmat az optimális tartománynak számító 40-60%-os értékhatárok között tartani.

Az aktuális páratartalom szintjét könnyedén megtudhatjuk a manapság néhány ezer forintért is beszerezhető mérő készülékek segítségével. Ha megvannak az értékek, akkor pedig lépéseket tehetünk a javítás érdekében.

Hatékony megoldások a páratartalom javítása érdekében

A szélsőségesen alacsony páratartalom ellen a párásító, a túlságosan magas érték esetén pedig a párátlanító készülék beszerzése és rendszeres használata jelenthet tartós megoldást. Mindkét típus szinte észrevétlenül teszi a dolgát, a működésük hozzáadott értéke viszont óriási.

Erről leginkább egy asztmában érintett személy tudna mesélni. A permanens jelleggel az optimális tartományban tartott páratartalom ugyanis valódi felüdülést fog jelenteni a számára, egyúttal hosszabb távon is megszabadulhat a nemkívánatos légúti rendellenességektől.